Európai aktus

Javasolt felvezetés

A magyar-román kapcsolatok további javítását célzó gesztusnak szánta a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja, hogy Schmitt Pál helyére Tőkés Lászlót javasolták az EP alelnöki tisztségébe. Szájer József szerint szokatlan dolog, hogy egy másik ország állampolgárát javasolja valaki egy uniós posztra, de Európában ez is lehetséges, sőt ez a valódi európai aktus. Tőkés László pedig amellett, hogy a román politikai változások meghatározó alakja volt, a magyar nemzethez tartozik.

Képanyag

Híranyag szövege

Alelnököt választ az Európai Parlament. A jelölt Tőkés László, aki a magyar Országgyűlés elnökévé választott Schmitt Pál utódja lehet. A Fidesz képviselője után egy olyan magyar politikus, akit Romániában választottak európai honatyává.

Szájer József, EP képviselő, Fidesz, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője: „A Fidesz a hatalmas győzelmével az európai parlamenti választásokon kiérdemelte azt, hogy magasabb tisztségekre is elindulhatott, pályázhatott.Azonban ez egy versenyelvű pályázat volt, amelyben más jelöltek is voltak. Annak idején, amikor Schmitt Pált is megválasztották, több jelölt is volt, tehát nem annyi szék volt, ahány jelölt, ennek következtében nekünk volt jogunk arra, hogy erre a helyre jelöljünk, és ezt nem is vitatták sem a román kollégák, sem pedig a többi frakció, még akkor is, ha természetesen viták a parlamenten belül – nem a nyilvános plénumon, hiszen ott erre nincsen lehetőség – folytak erről a kérdésről. Tőkés László egy olyan szimbolikus figura, akiről természetes, hogy folynak viták. A magyar autonómia kérdése, vagy az, hogy a kommunizmus elleni küzdelem, a kereszténység mellett való kiállás, az olyan kérdés, amelyben Európában folynak viták, és ebben a tekintetben nyilvánvalóan az ő jelölése azoknak az álláspontját erősíti meg, akik ezek mellett a szempontok mellett határozottan kiállnak.”

A Magyar Néppárti Delegáció természetes módon felsorakozott Tőkés László mögött.

Gál Kinga, EP képviselő, Fidesz: „Ezt a szimbolikus figurát ha el tudtuk érni, és sikerre tudtuk vinni, hogy ő egy közös sikere legyen a magyar és a román delegációnak, akkor ez egy óriási dolog. Mindaz, amit ő hazafele üzen, az erdélyi magyarság fele és a magyarországi magyarság felé az még erre hoz egy óriási lehetőséget, mert mindaz, amit ő mond, azt az Európai Parlament alelnökeként fogja tudni mondani.”

Itt még 2006 szeptemberében vagyunk. Tőkés László egyik első látogatása az Európai Parlamentben, Románia még nem is tagja az EU-nak. Az erdélyi magyarok a kisebbségi politika szakértőjéhez, a dél-tiroli Michl Ebnerhez érkeznek.

Aztán Románia felvétele után, Tőkés László független képviselőként indul és nyer mandátumot. Hans Gert Pöttering akkori EP elnök fogadja az új bolgár és romániai képviselőket. Tőkés László akkor, független lévén, a román néppárti képviselők ellenállása miatt másik frakcióba kényszerült. A 2009-es választás után azonban az RMDSZ listájának éléről már nem gátolhatták meg, hogy a Néppárt csoportjába ülhessen. Alelnöki jelölése elé sem gördítettek akadályokat.

Szájer József: „Természetesen viták erről voltak, ugyanakkor az összes nyilvános megnyilatkozásukban a román kollégák támogatólag nyilvánultak meg ezekben a kérdésekben. Korábban volt komoly konfliktus is a románok és a magyarok között, hiszen annak idején nem engedték, a románok megvétózták a Néppárton belül, hogy Tőkés László tagjává váljon független képviselőként a frakciónak. De a mostani alkalommal a Néppárt támogatása biztosítva volt.”

Ciklus közben ritkán választ alelnököt az Európai Parlament, így a részletek nem pontosan kidolgozottak. A Parlament megalakulásakor hagyományosan, urnával, szavazólapon választanak, és csak igen vagy nem szavazat létezik, tartózkodás nem. Most géppel szavaztak, és volt aki a tartózkodás gombot nyomta meg. De végül, mindezek ellenére, a 621 jelenlevő képviselő közül 334-en igennel szavaztak, így Tőkés László az Európai Parlament alelnöke lett, a Fideszes Schmitt Pál utódaként.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke: „Románia hálás lehet Magyarországnak, hogy a magyar delegáció átadott egy neki járó kvótát – ahogy itt nevezik – és lemondott erről az előnyről. És Románia büszke lehet, hogy egy képviselője az eddigi legmagasabb szintre jutott el az Európai Parlamentben. Talán még Adrian Ciolos, európai biztos, rangban még ő helyezhető erre a szintre. Én Romániának az érdekeit kívánom szolgálni, mint ahogy tettem is azt példának okáért legutóbb a verespataki, illetve a ciánbányászat ügyében. De ugyanakkor Kárpát-medencei szinten kívánom a magyar nemzeti érdekeket, erdélyi vonatkozásban, vagy a határon túli részeken általában, a magyar közösségek érdekeit-ügyeit, az unión belüli országokban és az unión kívüli országkoban mint amilyenek Ukrajna vagy Szerbia. Ráadásul egy külön kategória a volt kommunista országok tábora. Még hosszú időre van szükség, amíg ezek az országok, ezek a társadalmak valóságosan beillaszkednek az egyesült Európába. Tehát az egész kelet-közép-európai volt kommunista tábor országainak az érdekeit hangsúlyosan szeretném képviselni.”

Tőkés László megválasztásával nem csupán a kárpát-medencei magyarság nyerte el az Unió egyik legmagasabb tisztségét, hanem Erdély és Románia is. Ebből a különleges szerepéből adódóan Tőkés László az eddigieknél is fontosabb összekötő kapocs lesz a magyar és a román nemzet között.

Szájer József: „Örüljünk ennek, románok és magyarok, hogy van egy olyan ember, aki nemhogy elválaszt bennünket, hanem éppenhogy összekapcsolja a két nemzetet. Mi ezt egy olyan gesztusnak szátnuk, amely a két nép közötti, két nemzetk közötti egyetértésnek a kifejezése, és együttműködésnek a kifejezése. Úgy is fogalmazhatnék, hogy egy nagyon európai aktus. Mert hol van az, hogy az egyik nemzet egy másik országnak az állampolgárát jelöli egy magas tisztségre? Az ilyen Európában van, az ilyen az európai szellem keretében történhet, és mi erre szerettünk volna példát mutatni. Valóban egyébként precedens nélküli, és ez furcsa, hogy az egyik ország delegációja egy másik ország állampolgárának adhatja, még akkor is, hogyha annak az országnak az állampolgára a saját nemzetéhez tartozik.”

Tőkés László: „ Azt mondtam 2007-ben, hogy a temesvári felkelés kirobbanását követően a legnagyobb siker, eredmény, váratlan esemény, az az Európai Parlamentbe való megválasztatásom, akkor még független képviselő gyanánt. Most hadd egészítsem ki ezt a sort ezzel a harmadikkal. Bennem nem voltak vezetői ambíciók itt az Európai Parlamentben. Viszont Schmitt Pál visszavonulása, illetve a magyar Országgyűlés elnökévé való megválasztása lehetővé tette ezt a megoldást. Nagyon hálás vagyok Schmitt Pálnak, nagyon hálás vagyok a magyar delegáviónak, a később mellém álló román néppárti delegációnak, nem utolsósorban pedig Joseph Daul elnök úrnak, valamint az egész néppárti frakciónak, akik erdélyi magyarként, európai polgárként ebbe a tisztségbe választottak, segítettek. Igyekszem minden irányban meghálálni – ahogyan népiesen mondják – meghálálni a belém vetett bizalmat.”