Javasolt felvezetés
Áder János Tőkés Lászlóval együtt azt szeretné, ha a környezetre rendkívül veszélyes cianidos bányászati technológiát az EU egész területén betiltanák. Ezért szóbeli kérdéssel fordulnak az Európai Bizottsághoz, és remélik, hogy a Parlament plenáris ülése ezt a legrövidebb időn belül napirendjére tűzi. Janez Potocnik, környezetvédelmi biztos parlamenti meghallgatásán ígéretet tett arra, hogy ha egy esetleges vizsgálat során a ciántechnológiát valóban veszélyesnek találják, kezdeményezik uniós szintű betiltását. A ciános aranybányászat ellen Romániában és Magyarországon is indultak tiltakozó civil mozgalmak, amelyek azt szeretnék, ha 2011-ben, a magyar uniós elnökség kiemelt témaként kezelné a kérdést.
| Videó fájl | |
|---|---|
| Fájl: | Televíziós felhasználásra alkalmas nagy felbontású videó anyag. Csak regisztrált felhasználóknak! Kérjük lépjen be, vagy ha még nem regisztrált tag, töltse ki a regisztrációs űrlapot! |
| Hossz: | 3:30 perc |
| Fájl méret: | 111.85 Mb |
| Fájl típus: | video/mpeg |
Képanyag
- SZINKRON: Áder János, EP képviselő, Fidesz-MPSZ (Európai Néppárt, EPP), az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja: \\\"A kiállítással emlékezni szeretnénk, emléket állítani ennek a katasztrófának, és felhívni a figyelmet arra, hogy a katasztrófa veszélye újra itt van, és akadályozzuk ezt meg, ha lehet. Nekem hosszas gondolkodás után egyetlen dolog jutott eszembe, hogy hogyan tdjuk ezt a leghatásosabban megakadályozni: be kell tiltani, Magyarországhoz és Csehországhoz hasonlóan az EU-ban mindenütt be kell tiltani a cianidos technológiát. Ez egy 90 éves, elavult technológia, rendkívül veszélyes a környezetre, s azt gondolom, ma már sokkal korszerűbb módszerek vannak arra, hogy nyersanyaghoz, aranyhoz, ezüsthöz, esetleg rézhez jussunk. Hírek érkeznek arról, hogy nemcsak itt a szomszédban, Romániában, hanem Európa több országában ugyanilyen technológiával, ezzel a cianidos technológiával akarnak aranybányákat nyitni. Hírek érkeztek arról, hogy pont a nagybányai aranybányát, amelyik a katasztrófát okozta, egy orosz cég megvásárolta, és ezt is újra akarják nyitni. Tudjuk azt is, hoyg a Verespatakra tervezett sokszorosan meghaladja a nagybányait, és ennek következtében a környezeti kockázat is lényegesen nagyobb. S a harmadik aktualitás, egy hete érkezett a hír, hogy a szennyezést okozó multinacionális cég jogutódját felszámolták, ennek következtében ma már nincs senkisem, aki megtérítse Magyarország kárát. Félreértések elkerülése végett ez nem nem egy román-magyar ügy, ez egy európai ügy, ami rólunk szól, 500 millió európai polgárról, a mi egészségünkről, a mi vízbázisunkról, a jövőnk, az unokáink életéről szól. Mert Bulgáriában is, Görögországban is akarnak ilyen bányákat nyitni, én meg azt szeretném, ha sehol nem nyintának. Az EU-ban folytatott aranytermelés a világtermelés egy százaléka. 99 százalékot tehát máshol, Kanadában, Ausztráliában, Dél-Afrikában bányásszák, ennek tehát mind az ipar, mind a foglalkoztatás szempontjából különösebb jelentősége nincs. Ahhoz, hogy a ciános technológiában aranyat állítsanak elő egy tonna kőzetet porrá kell zúzni, ciánnal meg kell locsolni, és a végén 2 gramm aranyat nyernek ki belőle. Ha összegyűjtik a használt mobiltelefonokat, egy tonna mobiltelefonból ennek az aranynak a 150-szeresét lehet kinyerni. Erre azt mondom, hogy üssünk két legyet egy csapásra. Hiszen ezeket is össze kell gyűjteni. Tehát megoldunk egy környezeti problémát, a másik oldalon pedig megakadályozzuk azt, hogy újabb cianidos méregtavak kerüljenek folyóink, édesvizeink mellé, tehát két legyet ütöttünk egy csapásra.\\\"
- Képanyag: kiállítás az MTI fotóiból a tíz évvel ezelőtti targédiáról
- Képanyag: Kocsis Tibor: Időzített bomba c. dokumentumfilmjének részletei a kivetítőn a kiállításon
Híranyag szövege
Háttér:
2000. január 30-án Nagybányán átszakadt az Aurul, ausztrál vállalat által működtetett aranybánya zagytározójának gátja, és százezer tonna cianiddal szennyezett víz jutott a Lápos patakba, majd onnan a Szamosba és a Tiszába. Másfél hónappal később Borsabányán, ugyancsak gátszakadás miatt nehézfémek jutottak ugyanezekbe a folyóvizekbe.
1240 tonna hal pusztult el, a Szamos és a Tiszta élővilágba átmenetileg lényegében kipusztult. Az egyetlen szerencse a szerencsétlenségben, hogy mindez télen történt, amikor a halak elvermelnek, így az ikrák később kikelhettek. Ugyanez tavasszal, vagy nyáron még súlyosabb következményekkel járt volna. A szennyezés miatt egy időre megszűnt a tiszai halászat, és visszaesett a turizmus.
A magyar állam a ciánszennyezés miatt 29.3 milliárd Ft. kárigénnyel élt, ezt azonban senki sem térítette meg.
A tíz évvel ezelőtti eseményekre kiállítás emlékeztet az Európai Parlamentben, amelyet Áder János a Fidesz EP képviselője, a környezetvédelmi bizottság tagja szervezett.