Javasolt felvezetés
Észak-Európában túl sok a csapadék, délen egyre kevesebb – ezért is szükség van arra, hogy a Duna vizét minél jobbban hasznosítsuk, hansúlyozza Tabajdi Csaba, szocialista EP képviselő, aki egyike volt azoknak, akik vitanapot kezdeményeztek az Európai Parlamentben az uniós Duna-stratégia kidolgozása érdekében. Az EP határozatban sürgette az Európai Bizottságot, hogy még az idén tegye le az asztalra a tervezetet, amit a magyar uniós elnökség idején, 2011 első félévében fogadhatnak el. A felkészülés részeként február 25-én csúcstalálkozót tartanak Budapesten a Duna menti országok.
| Videó fájl | |
|---|---|
| Fájl: | Televíziós felhasználásra alkalmas nagy felbontású videó anyag. Csak regisztrált felhasználóknak! Kérjük lépjen be, vagy ha még nem regisztrált tag, töltse ki a regisztrációs űrlapot! |
| Hossz: | 2:24 perc |
| Fájl méret: | 76.57 Mb |
| Fájl típus: | video/mpeg |
Képanyag
- A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig (térkép a Dunáról) - Mostra Communications
- Légi felvételek a Duna különböző szakaszairól (Europe by Satellite archív felvételek)
- SZINKRON: Tabajdi Csaba, EP képviselő, MSZP, Szocialisták és Demokraták (S&D): „A Duna szennyezettsége mindannyiunk előtt ismert. Messze nem tudjuk kihasználni a Dunában rejlő turisztikai lehetőségeket. Tehát itt ebben a Duna stratégiában a különböző EU-politikák összekapcsolását javasolja az Európai Parlament. Itt hat uniós országról és tíz Duna-menti országról van szó.”
- Felvételek a Duna különböző szakaszairól (Budapest, Pozsony) - EbS
- SZINKRON: Tabajdi Csaba, EP képviselő, MSZP: „Elsivatagosodóban van a Duna-Tisza köze, a Homokhátság, és tulajdonképpen, ha Magyarország – de a többi tagállam is – nem tudja megoldani, hogy a Duna, a Tisza vizét megtartsuk, öntözésre hasznosítsuk, akkor tényleg mezőgazdasági termelésre alkalmatlanná válik. De ugyanilyen aspektus, hogy van egy millió hektár gyepünk, amelyet öntözés híján nem tudunk kellőképpen kihasználni, és a magyar tejipar, tejtermelés, többek között ezért sem tud gazdaságos lenni.”
- Gyepgazdálkodás, állattenyésztés a Duna mentén (EbS)
- Képek a Duna ausztriai szakaszáról (EbS)
Híranyag szövege
Európa legnagyobb és a világ legnemzetközibb folyója 2850 kilométeren, tíz országon, köztük hat uniós tagállamon át kanyarog. Vizét hajózásra, öntözésre, energiatermelésre, turizmusra-sportolásra és természetesen emberi fogyasztásra hasznosítják a Duna-völgyben fekvő országok. A lehetőségeket azonban közösen sokkal jobban ki lehetne használni.
Tabajdi Csaba
EP képviselő, MSZP
Szocialisták és Demokraták (S&D)
„A Duna szennyezettsége mindannyiunk előtt ismert. Messze nem tudjuk kihasználni a Dunában rejlő turisztikai lehetőségeket. Tehát itt ebben a Duna stratégiában a különböző EU-politikák összekapcsolását javasolja az Európai Parlament. Itt hat uniós országról és tíz Duna-menti országról van szó.”
Ha a makrorégióra vonatkozó fejlesztési terveket összehangolják, az nem csak a közvetlenül a Duna mentén fekvő országoknak hasznos, hanem a térség más, unióhoz közeledni próbáló államainak, így Macedóniának és Bosznia-Hercegovinának is. A klímaváltozás egyre jobban érezhető hatásai miatt ez az együttműködés már alig tűr halasztást.
Tabajdi Csaba
EP képviselő, MSZP
Szocialisták és Demokraták (S&D)
„Elsivatagosodóban van a Duna-Tisza köze, a Homokhátság, és tulajdonképpen, ha Magyarország – de a többi tagállam is – nem tudja megoldani, hogy a Duna, a Tisza vizét megtartsuk, öntözésre hasznosítsuk, akkor tényleg mezőgazdasági termelésre alkalmatlanná válik. De ugyanilyen aspektus, hogy van egy millió hektár gyepünk, amelyet öntözés híján nem tudunk kellőképpen kihasználni, és a magyar tejipar, tejtermelés, többek között ezért sem tud gazdaságos lenni.”
Az unióban a Balti-tenger térsége volt az első úgynevezettt makrorégió, amelynek fejlesztésére közös stratégiát fogadtak el. Az a most zárult svéd elnökségnek volt szívügye. A Duna-menti fejlesztési stratégia az egy év múlva hivatalba lépő magyar uniós elnökség idején nyerheti el végső formáját.