Európai Tanács

Magyar sikerrel zárult Brüsszelben az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelyéről döntő miniszteri tanácsülés. Az európai kutatás és innováció új fellegvárának szánt intézmény székhelye ugyanis Budapesten lesz. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az ülés után úgy nyilatkozott, hogy nem csupán egy új uniós intézmény jön létre Budapesten, hanem egy olyan intézmény, amelynek révén Magyarország válhat európai egyik szellemi központjává.

Brüsszelben várhatóan ma döntenek arról, hogy hol legyen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye. A Versenyképességi Tanács májusban hajnalig tartó ülésen sem tudott megállapodni a kérdésről. Akkor két pályázó, Budapest és Wroclaw maradt versenyben, de a tagállamok túlnyomó többsége a magyar pályázat mellett állt. A lengyel vétó azonban akkor megakadályozta a döntést.

(A döntés után röviddel friss összeállítás lesz elérhető oldalunkon.)

Egységes európai tőkepiaci felügyeletre lenne szükség annak érdekében, hogy a nemzetközivé vált pénzpiacokon meg lehessen védeni a fogyasztók érdekeit. Ennek előkészítésére tett javaslatot az uniós csúcson a magyar kormányfő. Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy néhány országnak – így Luxemburgnak és Nagy-Britanniának fenntartásai vannak a tervvel szemben, viszont a franciák és az olaszok támogatják az elképzelést.

Az EU az Európa-barát erők győzelmében reménykedik a szerbiai előrehozott választásokon, és erre látnak is bíztató jeleket. A tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben áttekintették, és feszültnek találták a Szerbiában és Koszovóban kialakult helyzetet, de megnyugvással állapították meg, hogy erőszakos cselekményekre nem került sor.

Az uniós külügyminiszterek brüsszeli értekezlete után Göncz Kinga azt a javaslatot terjeszti majd a kormány elé, hogy Magyarország ismerje el Koszovót. Az Európai Unió tagállamai külön-külön kell, hogy megtegyék ezt a lépést, mivel az EU – nem lévén jogi személy – nem ismerhet el államokat. A minisztereknek - a kedvezőtlen előjelek ellenére – sikerült közös álláspontot elfogadniuk Koszovóról, bár az nem értékeli, csak tényként közli, hogy a pristinai parlament kikiáltotta a függetlenséget. Az uniós diplomaták csak azt üdvözölték, hogy az új állam elkötelezett a demokrácia alapelvei, a polgárok egyenjogúsága és a kisebbségek védelme mellett, és elfogadja a nemzetközi felügyeletet.

Politikai megállapodást kínál az EU Szerbiának arról, hogy a balkáni ország előtt nyitva áll az unió ajtaja, ha Belgrád úgy dönt, közeledne Európához. A külügyminiszterek az eredeti elképzelések szerint már a tagság előszobájának tekintett Társulási és Stabilitási Egyezményt írták volna alá, ehhez azonban néhány tagállam nem járult hozzá, amíg a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics nincs Hágában. A legújabb ajánlattal Brüsszel voltaképpen az Európa párti Borisz Tadicsnak és választóinak küldött üzenetet a szerbiai elnökválasztás második fordulója előtt.

Koszovó jelenleti helyzete nem tartható - ebben egyetértettek az uniós állam- és kormányfők a brüsszeli csúcsértekezleten, és kinyilvánították, hogy az Európai Unió kész vezető szerepet játszani a rendezésben, valamint a stabilitás fenntartásában. Arról azonban nem esik szó a záródokumentumban, hogy mi történjék, ha Koszovó kikiáltja függetlenségét. Erről – szükség esetén – az uniós külügyminiszterek döntenek, egy esetleges rendkívüli ülésen.

Az unió külügyminiszterei Brüsszelben épp azon a napon cseréltek eszmét Koszovó jövőjéről, amelyen lejárt az ENSZ által szabott határidő arra, hogy Pristina és Belgrád megegyezzen: mi is lesz a főként albánok lakta tartomány státusza. Koszovó ugyanis – igaz formálisan Szerbia része – de már több, mint hét éve ENSZ ellenőrzés alatt áll, és a lakossság többségét képező albánok a függetlenség kikiáltására készülnek. Eközben az Európai Unió azt tervezi, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet vállaljon Koszovó stabilizálásában és demokratizálásában.

A hátralévő hetekben az uniós diplomáciának minden lehetséges tárgyalási megoldást meg kell próbálnia annak érdekében, hogy egyetértés jöhessen létre Koszovó jövőjéről – jelentette ki a magyar diplomácia vezetője Brüsszelben. Göncz Kinga az Európai Unió külügyminisztereinek értekezletén vett részt, ahol kiemelt figyelmet fordítottak a most lezajlott koszovói választások utáni helyzetre.

Néhány tizeddel tíz százalék alatt lehet az államháztartás tavalyi hiánya – közölte az uniós pénzügyminiszterek tanácsülése után újságírókkal Veres János Brüsszelben. A végleges adatra azonban az önkormányzatok pénzügyi zárásáig várni kell. A kormány április végéig nyújtja be azt a jelentést az Európai Bizottságnak, amely a konvergenciaprogram végrehajtásának első fél évét összegzi – tette hozzá a pénzügyminiszter.