Ha az uniós csúcsértekezlet formálisan jelöltet állít az Európai Bizottság tisztére, akkor az Európai Parlament júliusban formai okok miatt elutasíthatja a javaslatot – állítja az Európai Zöldek frakcióelnöke. Daniel Kohn-Bendit, a ’68-as párizsi diáklázadások egyik vezéralakja, azt hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament májusban egyik utolsó döntésével már letette a voksot amellett, hogyan szülessen döntés az Európai Bizottság következő elnökéről. Akkor úgy érveltek, hogy az írek megismételt, októberi népszavazásáig sehogy. Addig meg kellene hosszabbítani Jose Manuel Barroso és a jelenlegi biztosok mandátumát.

Nem a konzervatívok és a szocialisták között húzódik majd a valódi választóvonal a következő Európai Parlamentben – állítja a választásokon győztes Európai Néppárt elnöke. Wilfried Martens szerint a hagyományos európai értékeket valló pártoknak, a konzervatívoknak, szocialistáknak, liberálisoknak és zöldeknek együtt kell dolgozniuk a a korábbinál nagyobb képviseletet szerzett euroszkeptikusok és szélsőségesek ellen.

Minden csoda három napig tart, az Európai Parlament megválasztása utáni csodálkozás még addig sem. A voksolás után ugyanis azonnal megkezdődtek a színfalak mögötti – és előtti – alkudozások a tisztségek elosztásáról, beleértve a parlamenten kívüli legmagasabb uniós tisztséget, az Európai Bizottság elnökét.

Hírességek választási felhívása mellett még egy világűrből jött üzenettel is a minél nagyobb részvételt akarja elérni az idei európai választásokon az Európai Parlament kampánya. A harminc éve közvetlenül megválasztott képviselőkre öt évenként mindig egyre kevesebben szavaztak – ezt a trendet szeretnék most megállítani.

Talán mégsem lesz olyan alacsony a részvételi arány az európai választásokon, hogy az minden eddigi negatív rekordot alulmúljon – derül ki egy most közzétett összeurópai felmérésből. Január óta, amikor az Eurobarométer az első választási előrejelzést közzétette, csak még negatívabb adatok láttak napvilágot. A brüsszeli székhelyű nemzetközi TNS intézet eredménye viszont most azt jelzi, hogy a kiterjedt kampányolásnak mégiscsak lehet valami hatása.

A 2004-es EU-bővítés óta, az elmúlt öt évben EP képviselőink számos esetben vetettek fel a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatos gondokat az Európai Parlamentben. Az egyértelmű eredmény, hogy a nehézségekről már tudnak Európában, de a megoldást megtalálni nem egyszerű feladat – főképp azért, mert az Európai Uniónak nincs hatásköre arra, hogy a tagországok számon kérje, milyen gyakorlatot is folytatnak a náluk élő nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban.